Biksz Judit énekel a Csikszerda kórusban és a Halas Dóra és Tóth Árpád karnagyokról elnevezett Halastó közhasznú kulturális egyesület tagja. Az utóbbi körülbelül öt éve alakult meg egymáshoz lazán kapcsolódó kórusokból. Fő profiljuk, hogy kulturális programokat szerveznek. De, hogy miben különböznek a többi kulturális egyesülettől, azonkívül, hogy kórusokból alakultak, az már kezd érdekes lenni a hozzám hasonló botfülűek számára is.
Minden lakóhelyére érzékeny embernek fáj, ha egy szép, de üres és rothadozó épületet lát. A Halastó egyesület tagjai szemét ez annyira bántotta, hogy tettek is valamit ellene. Így vált hobbijukká, hogy elrejtett, sokak számára ismeretlen és gyönyörű épületekben énekeljenek.
Valahogy így kezdődött a történet a fürdőkkel is. Megtetszett nekik a Frankel Leó utcai ál török fürdő, ahol olaszos étterem működik a majdnem teljesen benőtt tónál. Ezt a Veli fürdő mintájára a 19. században épített fürdőt szerezték meg az első barokk operájukhoz. Ekkor jöttek rá, hogy a fürdő és az zene igen jól kapcsolódik egymáshoz.
Ám az élet fordulatokkal tele. Még szerencse, hogy a tehetséges emberek ezeket a fordulatokat a saját javukra fordítják. Két éve a kamu türbét életveszélyessé nyilvánították. “A belső kupola meg ipari műemlék, mert öntött vasbeton az egész, így a felújítás macerás” – tudhattam meg Biksz Judittól. Emiatt a szerencsétlenség miatt “kezdtünk szivárogni jobbra-balra a környéken.” Jött először a Lukács fürdő és innen már nem volt megállás, hogy egy vízivárosi-országúti fesztivállá váljon ez az eredetileg egy épületre koncentráló rendezvény.
„A következő évben meg már koncepcióval jelentkeztünk: hozzánk közel álló együtteseket vagy zenészeket keresstünk, rá egy évre már volt felolvasás, színházi előadás. Igazán széleskörűvé tavaly vált.” – mesélt Judit a kezdetekről.
„Már ide kötődik a fesztivál. Az épületek üzemeltetőivel általában több éve tart az együttműködés. Kivéve a Veli fürdőt, ami tavaly nyitott. Sajnos idén a Királyfürdővel problémánk volt, mert ugye a Tűzraktér elköltözött tőlük és nem tudták elválasztani, hogy ki kicsoda, pedig semmi közünk nincs egymáshoz. Így megszűnt a Király fürdő mint helyszín, pedig hát nagyon szerettük volna, de hátha jövőre.”
Kétségtelen, hogy nem volt rossz tavaly a napozó ágyakon egy pohár fröccsel a kézben a több száz éves fák árnyékában a csillagokat nézni. Közben mondjuk valami zene is szólt, de hát ehhez én nem sokat konyítok. Így nem is vetemedem arra, hogy elmondjam milyen volt a Csíkszerda együttes Öntödei előadása az idén. Csak egy szó jut az eszembe róla: éteri, vagyis inkább mennyei, bár ott még nem jártam de ami késik nem múlik.
Kommentek